Gyeplabda

Sportág: 
Gyeplabda
Kép: 
Sport elkezdésének ideális kora: 
5-8 év
Kezdésre szánt maximum összeg: 
15.000 - 20.000 Ft
Havi költség hobbi szinten: 
0 - 5.000 Ft
Havi költség verseny szinten: 
15.000 - 20.000 Ft
Sportág elkezdéséhez szükséges előképzettség, tulajdonság: 

Nincs

A sportág szabályrendszere: 

A gyeplabda olimpiai csapatjáték. A gyeplabdában két 11 fős csapat (egy kapus és 10 mezőnyjátékos) játszik egymás ellen. A játék célja, hogy a játékosok a speciális ütővel a labdát az ellenfél kapujába juttassák. A mezőnyjátékosok csak az ütővel érhetnek a labdához.
Az olimpiákon a játék szabadtéri – alap – változatát játsszák, ezenkívül létezik a játék teremben játszott változata is.

 

Játéktér.
A szabadtéri gyeplabda játéktere 91,4 méter hosszú, és 55 méter széles, ami középvonallal, és két negyedvonallal hosszában négy részre osztott. A kaputól egy 14,63 méter sugarú félkör található ezen belül pedig a kaputól hét méterre egy pont, a büntetőpont. A kaputól két oldalra 5-5 méterenként két-két, az alapvonalra merőleges vonal található. A pálya talaja általában műfű.

 

A játékosok.
A szabadtéri gyeplabdát 11 játékos – 10 mezőnyjátékos és egy kapus – játssza. A kapus fejvédőt, kéz- és lábvédőt visel. A mezőnyjátékosok kézvédőt, fogvédőt és sípcsontvédőt viselhetnek. A gyeplabdában, a kézilabdához hasonlóan, folyamatosan lehet cserélni.

 

A játék felszerelése.

A gyeplabda jellegzetes eszköze az ütő. Az ütő egy nyélből és egy, a bal oldalán lapos, hajlított fejből áll. Fontos, hogy ellentétben a jégkoronggal, nincsen külön jobbkezes és balkezes ütő. A labdához kizárólag az ütő lapos oldalával lehet hozzáérni. Az ütőnek át kell férnie egy 51 milliméter belső átmérőjű karikán
A labda gömbölyű, átmérője 224 és 235 milliméter között lehet, súlya 156 és 163 gramm közötti. Bármilyen anyagból készülhet.

 

A mérkőzés.
A szabadtéri gyeplabda játékideje kétszer 35 perc, 5 perc szünettel. A labdához a mezőnyjátékosok kizárólag az ütővel, annak is a lapos felével érhetnek. A kapus a labdához bármely testrészével hozzáérhet, sőt azt rúghatja is, megfognia, vagy ráfeküdnie azonban nem szabad. A labdát teremben a kapura lövést leszámítva nem szabad megemelni, műfüvön is csak akkor, ha az nem veszélyezteti a játékosok testi épségét. A játékos csak akkor szerelhet, ha abban a helyzetben van, hogy ezt a másik játékos testének érintése nélkül megteheti.
A szabályok megszegéséért csak akkor jár büntetés, ha a másik csapat a szabályszegéssel hátrányba került. Szabadütést kell ítélni a körön kívül elkövetett szabálytalanságok miatt. Büntető kornert kell ítélni a körön belüli, de nem gólt megakadályozó szabálytalanságért, illetve a saját 22-es vonalon belül elkövetett szándékos szabálytalanságért. Büntető korner esetén a támadó csapat egyik játékosa az alapvonal egy pontjáról középre a vonalon kívül elhelyezkedő játékoshoz adja be a labdát. A védekező csapat legfeljebb öt játékosa az alapvonal mögött helyezkedik el. A beadás pillanatában ők berohanva megpróbálják megakadályozni a középről érkező lövést. Büntetőlövést kell ítélni akkor, ha a védekező játékos a körön belül szabálytalanul góllövést akadályoz meg, illetve ha a körön belül egy olyan támadójátékossal szemben követnek el szándékos szabálytalanságot, aki a labdát birtokolta, vagy lehetősége volt megjátszani azt.
A mérkőzést az a csapat nyeri, amelyik több gólt üt. Gólt kizárólag a kapu előtti félkörön belülről lehet elérni.

Jelentős magyar eredmények: 
  • 2009-2010 Magyar Bajnok a Rosco SE
  • 2009-2010 U18 Magyar Bajnok a Rosco DPGHC
  • 2009 Magyar Kupagyőztes a Rosco SE
A sportág története: 

Pontos ismereteink nincsenek arról, hogy mikortól is játszák az emberek a gyeplabdát, de az bizonyos, hogy ez volt az elsõ ütõvel játszott játék. Az elsõ kézzelfogható, 4000 éves nyomát a régészek Egyiptomban találták meg, de további görög, arab, perzsa , etióp és azték régészeti emlékek bizonyítják, hogy a gyeplabdát vagy ehhez hasonló játékot már nagyon régóta játszunk.
A modern kori gyeplabda a XIX. században kerül újra elõtérbe. Elsõsorban Nagy-Britanniában hódított teret magának.

Mint minden sportág esetében az elsõ olimpiai részvétel az igazán vízválasztó. A gyeplabda életében ez az 1908-as londoni olimpiai részvételt jelenti. Három ország férficsapata vett részt, Anglia, Írország és Skócia. A hölgyek elõször csak az 1980-as moszkvai olimpián vehettek részt.
A következõ mérföldkõ a Nemzetközi Gyeplabda Szövetség (FIH) megalapítása 1924-ben. Az alapító országok: Belgium, Ausztria, Csehszlovákia, Spanyolország, Franciaország, Svájc és, figyelem Magyarország. Napjainkban a Szövetségnek 112 tagjországa van. 

A sportág típusa: 
Csapat
Nem: 
Fiú
Lány